Bejegyzés

EU-Kanada_780x439

Eltűnnek a vámok az EU és Kanada között

Várhatóan október 27-én aláírják az Európai Unió és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) – jelentette be Peter Ziga szlovák gazdasági miniszter pénteken Pozsonyban, az Európai Uniós (EU) tagállamok kereskedelemért felelős minisztereinek informális találkozóján.

Fontos politikai párbeszéd zajlott, ennek mentén úgy tűnik, október 27-re aláírásra kész lesz az egyezmény – fogalmazott Peter Ziga, a szlovák uniós elnökség keretében tartott találkozó után rendezett sajtótájékoztatón.

A CETA kapcsán még nem sikerült lezárni az előzetes érvényesítés kérdését, vagyis azt, hogy az egyezmény már az Európai Parlament (EP) jóváhagyását követően, de még az egyes uniós tagországok általi ratifikációt megelőzően hatályba lépjen. Az EP általi jóváhagyás még az idén decemberben esedékes.

A pénteki találkozó résztvevői egyúttal felszólították az unió soros elnökét, Szlovákiát, hogy a megegyezést a tagországok kereskedelemért felelős miniszterei hagyják jóvá, és ne más fórumon döntsenek róla. A dokumentumot az uniós szakminiszterek előreláthatóan október 18-án hagyják jóvá, majd október 27-ére tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón szentesítik.

A találkozó vendéglátója, a szlovák gazdasági miniszter elmondta: arra tekintettel, hogy az egyezménynek vannak olyan részei, amelyek “a nyilvánosságot nagyon érzékenyen érintik”, megegyezés született arról is, hogy az Európai Bizottság előkészít egy deklarációt, amely “megmagyarázza” ezek kihatásait. Ilyenek például az egyezménynek a befektetések védelmét és a nemzetközi döntőbíróságokat érintő része, illetve a környezetvédelmi sztenderdekre vonatkozó szakaszok is – fejtette ki Peter Ziga.

A sajtótájékoztatón Cecilia Malmström, az Európai Unió (EU) kereskedelemért felelős biztosa konstruktívnak és nyíltnak minősítette a pénteken befejeződött kétnapos találkozót. Úgy vélte, az egyezmény, miután az EP is jóváhagyja, előzetesen érvénybe léphet. A CETA nagyon progresszív megegyezés, azonnali pozitív gazdasági hozadékai lesznek, egyebek mellett az összes vámot megszünteti – hangsúlyozta Cecilia Malmström.

A pozsonyi informális találkozó másik súlyponti témája az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) volt. Peter Ziga szerint egyértelművé vált, hogy a TTIP-ről folytatott egyeztetéseket az idén év végéig biztosan nem sikerül már lezárni. “A szerződésnek kiegyensúlyozottnak és előnyösnek kell lennie az EU számára, ez esetben a minőség fontosabb a gyorsaságnál.” Hozzátette: a TTIP-ről legközelebb az uniós tagországok miniszterelnökei egyeztetnek majd október 20-21-én sorra kerülő találkozójukon.

A szlovák miniszter szerint a TTIP-ről folytatott egyeztetések állását nem lehet összehasonlítani a CETA-ról folyó tárgyalások előrehaladott állapotával. “A TTIP jóváhagyásáig még sok víz lefolyik a Dunán.”

Cecilia Malmström a TTIP-ről zajlott egyeztetésről annyit mondott: volt, amiben sikerült előrelépni, más kérdésekben egyáltalán nem.

Forrás: MTI, 2016. szeptember 23. péntek, via napi.hu

Brexit-szívás

Íme a Brexit-szívás forgatókönyvei

Számos lehetősége van Nagy-Britanniának arra, hogy független országként újraépítse külkereskedelmi kapcsolatait az EU-val, de olyan nincs, ami egyesíti a függetlenség és az EU-tagság előnyeit. A BBC öt forgatókönyvet vezetett elő.

Az Európai Unió tagjaként Nagy-Britannia részese volt azoknak a kereskedelmi megállapodásoknak, amelyeket az unió kötött másokkal. Összesen 22 egyezményről van szó, amelyet különálló országokkal, és öt átfogó megállapodásról, amelyet országcsoportokkal írt alá az unió – derült ki a BBC összesítéséből.

Ez azt jelenti, hogy ha a szigetország fenn akarja tartani különleges külkereskedelmi kapcsolatait az ezekben érintett 52 országgal, akkor mindegyikkel újra kell tárgyalnia a feltételeket. Miután Nagy-Britannia nagy piac, a partnerek bizonyára nyitottak lennének erre. A Brexit hívei szerint senkinek sem érdeke a meglévő rendszerek felrúgása.

Norvég modell

A jogi helyzet az EU és a szigetország külkereskedelmében a BBC cikke alapján öt modell szerint alakulhat. Az első Norvégia és az unió kapcsolata. Az észak-európai ország tagja az European Economic Areának (EEA), azaz az egységes piacnak, éppen úgy, ahogy a 28 EU-tagállam, illetve Lichtenstein és Izland.

Cserébe hozzájárulást fizet az EU költségvetéséhez és be kell tartania a klub szabályait, beleértve ebbe a sokat átkozott közös rendelkezéseket és standardokat is. Az uniós polgárok szabadon költözhetnek Norvégiába és vállalhatnak ott munkát. Ugyanakkor nem vonatkoznak az országra a halászati, a jogi és a belügyi megállapodások.

A norvég kormánynak nincs beleszólása az EU jogalkotásába, így azoknak a szabályoknak a kialakításába sem, amelyek az egységes piac résztvevőjeként Norvégiára is vonatkoznak.

A Brexit-pártiak ugyan azt ígérték a szavazóknak, hogy a szigetország bennmaradhat az egységes piacon és ezzel egyidejűleg megszabadulhat az országba érkező EU-s bevándorlóktól, ám ehhez az EU-tagállamok nyilván nem fognak hozzájárulni.

Svájci modell

Svájcnak szabadkereskedelmi megállapodása van az EU-val, amit további számos egyezmény egészít ki. Mindezek bejutást biztosítanak a legkülönbözőbb iparágakhoz tartozó cégeinek az egységes piacra. Ugyanakkor bank- és szolgáltatási szektorára mindez nem vonatkozik, márpedig ez a kettő adja a brit gazdaság 80 százalékát.

Svájcnak is biztosítania kell az emberek szabad áramlását. A svájciak egy 1992-es referendumon leszavazták az ország csatlakozását az EEA-hoz. Ehelyett kormányaik 120 kétoldalú megállapodás kötöttek az EU-val annak érdekében, hogy az ország mégis hozzáférjen az európai piacokhoz, amelyeken termelésének felét értékesíti. Svájc dollármilliárdokkal járul hozzá az uniós projektekhez.

A kétoldalú egyezmények azonban veszélybe kerültek, miután egy két évvel ezelőtti népszavazás résztvevői arra voksoltak, hogy korlátozzák az EU-ból érkező vendégmunkások számát. A berni kormány próbálja érvényesíteni a népakaratot Brüsszellel szemben, mire az EU befagyasztott bizonyos együttműködéseket Svájccal.

Török modell

Törökország nem része az EEA-nak vagy az European Free Trade Associatonnek – szemben Andorrával és San Marinóval -, ám vámuniót alkot az EU-val. Ennek megfelelően vám- és kvótamentesen cserél ipari termékeket az uniós országokkal. A vámunió nem vonatkozik az agrártermékekre és a szolgáltatásokra.

Emellett az ankarai kormánynak nincs beleszólása abba, hogy az EU milyen vámtarifákat szab a kívülről érkező termékekre, mivel kénytelen átvenni az unió közös erre vonatkozó szabályait.

A kanadai modell

Kanada és az EU megkötötte a Comprehensive Economic and Trade Agreement (Ceta) egyezményt, amely még nem lépett életbe. Hét éven át tárgyaltak a megállapodás részleteiről, amely preferált státust biztosít az észak-amerikai országnak a Norvégiára és Svájcra vonatkozó kötelezettségek nélkül.

A kereskedelmet terhelő legtöbb költséget kiiktatja, de ez nem vonatkozik néhány érzékeny agrártermék, például a csirke és a tojás kereskedelmére.

Még fontosabb, hogy a szolgáltatásokra is korlátozottan érvényes, továbbá egy ilyen típusú egyezmény nem adna a brit pénzügyi szektornak olyan jogokat, amilyeneket az ország EU-tagságának köszönhetően élvez. Nehéz lenne az úgynevezett passporting folytatása, ami lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szolgáltatók szabadon folytassák a tevékenységüket az EU-n belül, akárhol legyen is a székhelyük.

Emellett a Kanadából az EU-ba érkező termékeknek száz százalékban ott kell készülniük. Így kerüli ki a Ceta azt, hogy egyesek előtt kiskaput nyissanak az uniós piacra jutáshoz. E feltétel bizonyítása pluszköltséget okoz az exportőröknek, amelyeknek ráadásul be kell tartaniuk az uniós standardokat, amelyek kialakításába kormányuknak nincs beleszólása.

Egy kanadai típusú egyezmény megkötése Nagy-Britannia esetén sokkal bonyolultabb lenne, mert a szigetország és az unió kapcsolatai jóval kiterjedtebbek.

Szingapúri-hongkongi modell

A Brexit egyes hívei úgy vélik, hogy a két ázsiai kereskedelmi központhoz hasonlóan Nagy-Britanniának is egyoldalú szabadkereskedelmi politikát kellene folytatnia. A Kereskedelmi Világszövetség (WTO) keretében kötött egyezményben foglalt összes lehetőségről le kellene mondania.

Ezt a megoldást nem véletlenül alkalmazzák törpeállamok: a Brexit munkáspárti hívei bizonyára nem díjaznák, hogy emiatt a brit mezőgazdaság és ipar számos terméke versenyképtelenné várna az olcsóbb importtal szemben.

WTO-modell, vissza a kályhához

A WTO keretében kialkudott szabályok a szervezet minden tagjára vonatkoznak. Ezekben szó sincs a munkaerő szabad áramlásáról, vagy uniós befizetésről, vagy az EU-szabályok alkalmazásáról. Az Európába exportált termékeknek persze ez esetben is meg kell felelniük az uniós standardoknak.

A WTO-s rendszer életbe lépése esetén az EU és Nagy-Britannia alkalmazná egymással szemben azokat a vámokat és más korlátozásokat, amelyeket a világ más részeivel folytatott kereskedelemben érvényesítenek. A szolgáltatások exportja korlátozott lenne.

A WTO-modell valójában visszatérés lenne a kályhához, hiszen akkor alkalmaznák, ha a Brexit életbe lépésének idejére nem sikerülne új kereskedelmi megállapodást kötni az EU és Nagy-Britannia között.

Forrás: Napi.hu, 2016. július 3. vasárnap

NAV

Felére csökkenhet a bírság, ha együttműködik a hatósággal – itt az uniós vámkódex

Hatályba lépett az uniós vámkódex (uvk), amely felváltja az Európai Unió (EU) gazdasági alapját jelentő vámunió eddigi szabályozását.

Az uvk létrehozása főként az adminisztráció csökkentését, az elektronikus vámkörnyezet továbbfejlesztését, ezekkel együtt pedig az uniós vámhatóságok hatékonyabb feladatellátását szolgálja.

Az uvk szerint a vámhatóság és a gazdálkodók közötti kommunikáció elsődlegesen elektronikusan történik.
Magyarországon a kiviteli vámeljárások jelenleg is több mint 99, a behozatali eljárások több mint 98 százalékban elektronikusak – tették hozzá, megjegyezve: az olyan ügytípusoknál, ahol az elektronikus kapcsolattartás nem működik, 2020 végéig kell megoldani a teljes elektronizálást, amelynek fejlesztései már megkezdődtek.

A legnagyobb újítás, hogy a kódex a korábbihoz képest nagyobb kedvezményt biztosít a jogsértést önként felfedő és a jogszerű állapot helyreállításában együttműködő gazdálkodók számára.
Az első kötelezettségszegésnél figyelmeztetés alkalmazható, valamint az ellenőrzés megkezdése előtt önellenőrzést végző gazdálkodó mentesül a bírságtól. A hatósággal együttműködők bírsága akár 50 százalékkal csökkenthető.

Új elemként jelenik meg a központi vámkezelés – írták -, amellyel a társaságok a letelepedési helyük szerinti vámhatóságnál kérhetik a vámkezelést úgy, hogy az ellenőrzéseket ugyanazon vámhatóság másik szerve, vagy egy másik tagállam vámhatósága végzi.
Ezzel munkamegosztás alakul ki a tagállamok vámhatóságai között.

Az unió 28 tagországa vámhatóságainak feladata a terrorizmus elleni küzdelem is, valamennyi EU-állampolgár biztonságának és egészségének védelme a hamis termékek, a fegyverek, a kábítószerek illegális behozatalának megakadályozásával – emelték ki.

szerző:MTI  via hvg.hu 2016. május 01. 14:32