Bejegyzés

Felhívás regisztrációs adó megfizetésével kapcsolatban

Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega tv.) 2014. január 1-jei módosítása következtében a vámhatóság az adókötelezettség megfizetéséről adóigazolást nem állít ki.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 42. § (2) bekezdése alapján a járművet akkor lehet forgalomba helyezni – más feltételek teljesülése mellett – ha a Rega tv. szerinti adófizetés megtörtént.

Azon gazdálkodóknak, akik azonnali fizetéssel kérik a regisztrációs adó megfizetését – a vámhatóság határozata értelmében – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. § (1) bekezdése szerint a megállapított adót a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A befizetés tényét a vámhatóság felé – az adóigazolás megszüntetése ellenére – továbbra is igazolni szükséges ahhoz, hogy az eljáró vámszerv az okmányirodák részére láthatóvá tegye a gépjármű adatait. Az okmányirodák ezen, látható adatok alapján helyezhetik forgalomba a gépjárművet. Az okmányirodák az elektronikus lekérdezés során a gépjármű alvázszámát, motorszámát, és az adót kivető határozatszámát ellenőrzik a vámhatóság rendszerében.

A gépjárművek forgalomba helyezése során 2014. január 1-jétől – adóigazolás hiányában – elegendő az okmányirodák részére a fent hivatkozott három adat szolgáltatása (gépjármű alvázszáma, motorszáma, és az adót kivető határozatszáma). Ezt a három – bekérdezéshez szükséges – adatot a regisztrációs adót kivető (papír alapú vagy elektronikus) határozat tartalmazza.

2014.01.16.

Forrás: NAV

Felhívás regisztrációs adó visszatérítési kérelem nyomtatvány bevezetésével kapcsolatban

Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 13. §-a és 14. § (1) bekezdés szerinti adó visszaigénylésre, az ügyfelek vámhatóság előtti egységes eljárása érdekében, a regisztrációs adó visszatérítés benyújtásához új, és egységes formátumú kérelem nyomtatvány kerül bevezetésre.

Az új formátumú regisztrációs adó visszatérítési kérelem nyomtatványt 2014. február 1-jét követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. A nyomtatvány gépi, valamint kézi úton is kitölthető. A kérelem nyomtatvány kitöltése ajánlott, azonban alkalmazása nem kötelező. Az alakiság nélkül benyújtott kérelmet a vámhatóság továbbra is elfogadja.

A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 10. § (2) bekezdése b) pontja értelmében az elektronikus ügyintézési lehetőséget az adó visszaigénylésével kapcsolatos adóigazgatási eljárásban alkalmazni nem lehet.

Budapest, 2014. január 24.

Forrás: NAV

Lecserélné autóját? Így spórolhat százezreket

Ügyes választással és a jogszabályok ismeretével sokat lehet spórolni az átírási illetéken, de az is kíméli a pénztárcát, ha idejében bejelentjük az adás – vételt az okmányirodában. Utóbbival ugyanis többszázezres bírságot kerülhetünk el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes eligazítást tett közzé honlapján a gépjármű megszerzésére vonatkozó 2013-es illetékszabályokkal kapcsolatban. A regula alapvetően megegyezik a 2012-essel, ám az illetéktörvény változása okán bekerült a mentességet élvező tranzakciók közé az egyenes ági rokonok közötti adásvétel is. Szintén fontos változás az özvegyi öröklés illetékmentessége, illetve az, hogy több százezres mulasztási bírság szabható ki nemcsak a vagyonszerzés késedelmes bejelentése esetén, hanem akkor is, ha az adózó egyáltalán nem jelenti be a tulajdonosváltást az okmányirodában.

Az illetékrendszer alapját az életkortól és a hajtómotor teljesítményétől függő számítási módszer adja. (Ha a forgalmiban csak lóerőben van feltüntetve a teljesítmény, akkor ezt az adatot 1,36-tal osztva, egész számra kerekítve jön ki a számítás alapjául szolgáló kW-érték.) Megjegyezzük, hogy a vagyonszerzési illeték csak nevében az, hiszen nem teljesíti az illeték definíciójának azon elemét, amely szerint mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez igazodik – nem jár ugyanis költségesebb állami adminisztrációval egy új és erős autó adatainak kezelése.

ÁTÍRÁSI ILLETÉK (FT/KW) AZ AUTÓ ÉLETKORÁTÓL (ÉV) FÜGGŐEN

Motor teljesítménye (kW) 0-3 év 4-8 év 8+ év
0-40 550 450 300
41-80 650 550 450
81-120 750 650 550
120- 850 750 650
Forrás: NAV

 

Életkor, teljesítmény

A fenti táblázat alapján egyértelmű, hogy az illetéken úgy lehet a legegyszerűbben spórolni, ha odafigyelünk az autó gyártási évére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – azonos vételárat, felszereltséget és állapotot feltételezve – érdemes lehet például egy 3,5 éves autó helyett egy épp négyéveset választani. Ugyanígy megtakarítást hozhat, ha szerényebb teljesítményű autót választunk – ez ráadásul a gépjárműadó megfizetésekor is némi spórolást jelent.

Üzembentartói szerződés, ajándékozás

Másik, ám szürkébb út lehet – már ha ebbe az eladó is belemegy – az, ha adásvételi szerződés helyett üzembentartói köttetik meg a két fél között. (A kölcsönadási szerződésre – bár azzal teljesen megúszható az illetékfizetés – azért nem térünk ki, mert azzal a kötelező biztosítást is az eredeti tulajdonosnak kellene tovább fizetnie.) Az üzembentartói jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25 százalékát kell csak megfizetni. Ugyanez a mérték vonatkozik a haszonélvezet és használat ellenérték fejében történő megszerzésére is.

Ajándékozási szerződéssel kikerülni az adásvételit – illeték szempontjából legalábbis – nem érdemes. A hatályos jogszabály szerint ugyanis dupla illetéket kell fizetni, persze csak akkor, ha az ajándékozás nem egyenes ági rokonok között történt. Ha egyenes ági rokonok között zajlik, illetékmentes az ajándékozás csakúgy, mint az öröklés. Fontos, hogy a mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő esetében a 20 millió forintos illetékmentesség nem alkalmazható. Lényeges változás, hogy 2013 január 1-jétől a túlélő házastársnak (azaz az özvegynek) sem kell illetéket fizetnie a gépjármű, pótkocsi öröklése után.

Illetékmentes ügyletek

A NAV útmutatója tételesen felsorolja azokat az eseteket is, amelyeknél egyáltalán nem kell illetéket fizetni, ám ezeknek csak egy része érhető el a magánszemélyek számára.

Utóbbi körbe tartozik például, hogy illetékmentes a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának megszerzése. (Tavalyelőtt még kW-onként 800 forint volt a mérték.)

Az ajándékozáshoz hasonlóan az adásvétel is illetékmentes, amennyiben az egyenesági rokonok között történik.

Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerző a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon vagy a gépjárművet belföldön értékesíti.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

Bár a magánszemélyeket nem érinti, a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az Illetéktörvény alapján teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k) z Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

A c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Illetékmentességet élvez továbbá a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.

Határidő és büntetési tételek

A vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a járási hivatalnál (az okmányirodánál) beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetőség van – bankkártyával kell a NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték beszedési számlára (10032000-06057684) befizetni, vagy készpénzzel a házipénztárban rendezni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot – a gépjármű-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával – annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál (okmányirodánál) kell bemutatni.

Amennyiben a magánszemély késve vagy egyáltalán nem jelenti be a vagyonszerzést, az állami adóhatóság 200-500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújthatja.

Forrás: napi.hu   2013. május 30., csütörtök 12:05