Bejegyzés

Lecserélné autóját? Így spórolhat százezreket

Ügyes választással és a jogszabályok ismeretével sokat lehet spórolni az átírási illetéken, de az is kíméli a pénztárcát, ha idejében bejelentjük az adás – vételt az okmányirodában. Utóbbival ugyanis többszázezres bírságot kerülhetünk el.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes eligazítást tett közzé honlapján a gépjármű megszerzésére vonatkozó 2013-es illetékszabályokkal kapcsolatban. A regula alapvetően megegyezik a 2012-essel, ám az illetéktörvény változása okán bekerült a mentességet élvező tranzakciók közé az egyenes ági rokonok közötti adásvétel is. Szintén fontos változás az özvegyi öröklés illetékmentessége, illetve az, hogy több százezres mulasztási bírság szabható ki nemcsak a vagyonszerzés késedelmes bejelentése esetén, hanem akkor is, ha az adózó egyáltalán nem jelenti be a tulajdonosváltást az okmányirodában.

Az illetékrendszer alapját az életkortól és a hajtómotor teljesítményétől függő számítási módszer adja. (Ha a forgalmiban csak lóerőben van feltüntetve a teljesítmény, akkor ezt az adatot 1,36-tal osztva, egész számra kerekítve jön ki a számítás alapjául szolgáló kW-érték.) Megjegyezzük, hogy a vagyonszerzési illeték csak nevében az, hiszen nem teljesíti az illeték definíciójának azon elemét, amely szerint mértéke az adott eljárással felmerülő költségekhez igazodik – nem jár ugyanis költségesebb állami adminisztrációval egy új és erős autó adatainak kezelése.

ÁTÍRÁSI ILLETÉK (FT/KW) AZ AUTÓ ÉLETKORÁTÓL (ÉV) FÜGGŐEN

Motor teljesítménye (kW) 0-3 év 4-8 év 8+ év
0-40 550 450 300
41-80 650 550 450
81-120 750 650 550
120- 850 750 650
Forrás: NAV

 

Életkor, teljesítmény

A fenti táblázat alapján egyértelmű, hogy az illetéken úgy lehet a legegyszerűbben spórolni, ha odafigyelünk az autó gyártási évére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy – azonos vételárat, felszereltséget és állapotot feltételezve – érdemes lehet például egy 3,5 éves autó helyett egy épp négyéveset választani. Ugyanígy megtakarítást hozhat, ha szerényebb teljesítményű autót választunk – ez ráadásul a gépjárműadó megfizetésekor is némi spórolást jelent.

Üzembentartói szerződés, ajándékozás

Másik, ám szürkébb út lehet – már ha ebbe az eladó is belemegy – az, ha adásvételi szerződés helyett üzembentartói köttetik meg a két fél között. (A kölcsönadási szerződésre – bár azzal teljesen megúszható az illetékfizetés – azért nem térünk ki, mert azzal a kötelező biztosítást is az eredeti tulajdonosnak kellene tovább fizetnie.) Az üzembentartói jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték 25 százalékát kell csak megfizetni. Ugyanez a mérték vonatkozik a haszonélvezet és használat ellenérték fejében történő megszerzésére is.

Ajándékozási szerződéssel kikerülni az adásvételit – illeték szempontjából legalábbis – nem érdemes. A hatályos jogszabály szerint ugyanis dupla illetéket kell fizetni, persze csak akkor, ha az ajándékozás nem egyenes ági rokonok között történt. Ha egyenes ági rokonok között zajlik, illetékmentes az ajándékozás csakúgy, mint az öröklés. Fontos, hogy a mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő esetében a 20 millió forintos illetékmentesség nem alkalmazható. Lényeges változás, hogy 2013 január 1-jétől a túlélő házastársnak (azaz az özvegynek) sem kell illetéket fizetnie a gépjármű, pótkocsi öröklése után.

Illetékmentes ügyletek

A NAV útmutatója tételesen felsorolja azokat az eseteket is, amelyeknél egyáltalán nem kell illetéket fizetni, ám ezeknek csak egy része érhető el a magánszemélyek számára.

Utóbbi körbe tartozik például, hogy illetékmentes a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának megszerzése. (Tavalyelőtt még kW-onként 800 forint volt a mérték.)

Az ajándékozáshoz hasonlóan az adásvétel is illetékmentes, amennyiben az egyenesági rokonok között történik.

Nem kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri. Az illetéket ebben az esetben csak akkor kell megfizetni, ha a vagyonszerző a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását kéri Magyarországon vagy a gépjárművet belföldön értékesíti.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése.

Bár a magánszemélyeket nem érinti, a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az Illetéktörvény alapján teljes személyes illetékmentességben részesül:
a) a Magyar Állam,
b) a helyi önkormányzatok és azok társulásai,
c) a költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
d) az egyesület, a köztestület,
e) az egyház, egyházak szövetsége, egyházi intézmény,
f) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is,
g) a vízgazdálkodási társulat,
h) az egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
i) a Magyar Nemzeti Bank,
j) a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
k) z Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében,
l) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács,
m) a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet,
n) az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai,
o) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.

A c)-g) és m) pontokban említett szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett.

Illetékmentességet élvez továbbá a nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó.

Határidő és büntetési tételek

A vagyonszerzési illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a járási hivatalnál (az okmányirodánál) beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve – amennyiben erre lehetőség van – bankkártyával kell a NAV Gépjármű vagyonszerzési illeték beszedési számlára (10032000-06057684) befizetni, vagy készpénzzel a házipénztárban rendezni. Az ilyen jog szerzését tanúsító okiratot – a gépjármű-forgalmazói mentesség igénybevétele esetén az erről szóló állami adóhatósági határozat bemutatásával – annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál (okmányirodánál) kell bemutatni.

Amennyiben a magánszemély késve vagy egyáltalán nem jelenti be a vagyonszerzést, az állami adóhatóság 200-500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújthatja.

Forrás: napi.hu   2013. május 30., csütörtök 12:05

Így csal adót a kínai maffia Magyarországon

A NAV becsukja a szemét?

Minden cégtemető illegális, az adócsalással forgalomba helyezett távol-keleti áruk terjesztésének felszámolását az uniós országok közötti vámolási különbségek is gátolják – mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Sors László, a NAV bűnügyi elnökhelyettese. Szerinte egyelőre nem állítható, hogy nőtt volna a cigaretta feketepiaca, továbbá elárulta, milyen áruk számítanak a hamisítók kedvenceinek.

Súgnak-e az ellenségnek?

- Magyarországon hány bűnözői csoport működik?

– Vannak erre vonatkozó kimutatások, de ezek minősített adatok, azaz nem publikusak. Egy ilyen csoportot számoltunk fel például a múlt heti akciónk során.

- Az akkor kiadott közlemény szerint cégtemetőt is üzemeltettek a gyanúsítottak. Mi a különbség eközött, illetve a továbbra is háborítatlanul működő cégtemetők között, amelyek egyikéről a Napi.hu is rendszeresen beszámol. A tatabányai címen megtalálható cégtemető tulajdonosa büszkén hirdeti szolgáltatásait, az általa bezárt cégek – a Céginfo.hu szerint 800 vállalkozásnak van vagy volt itt a székhelye, közülük közel 300 jogutód nélkül megszűnt – rendszeres szereplői a NAV legnagyobb adósokat felvonultató listáinak.

– Nincs különbség cégtemető és cégtemető között, határozott szakmai álláspontom szerint minden ilyen “vállalkozás” illegális. A múlt heti akciónál egyébként nem a cégtemető volt a fő szál: a koncentrált fellépést az illegális munkaerőközvetítés és az ahhoz kapcsolódó nagyszabású járulékcsalás indokolta, hiszen folyamatosan sérültek mind a költségvetés, mind a foglalkoztatottak érdekei, miközben az elkövetők szépen gazdagodtak. Nem hagyhatjuk szándékosan éveken át bűnözni az elkövetőket, amikor komolyan felmerül a gyanú, illetve megvan az elegendő bizonyíték, lépünk.

- A siker azt is bizonyítja, hogy jól működött a belső elhárítás? Hiszen nem szivárgott ki a bűnözők felé az akció terve.

– Inkább azt bizonyítja, hogy jól működött a konspiráció: az akcióban résztvevő nyomozók nem tudták, hová, milyen ügyben mennek, csak egy nagyon szűk körnek voltak erre vonatkozó információi. Nem is volt még olyan ügyünk, ahol 300 helyre kellett egyszerre kivonulnunk.

- Mikor volt utoljára arra példa, hogy valaki innen súgott volna az “ellenségnek”?

– Rengeteg információ érkezik be hozzánk arról, hogy esetleg árulók vannak az államigazgatásban vagy akár a saját embereink között – ezek vagy igazak vagy nem, ezt nem az én tisztem ezt eldönteni. Ha hivatalból tudomásunkra jut, hogy valaki az állományunkból vagy az államigazgatásból az ön szavaival élve “súg az ellenségnek”, egyet tehetünk, értesítjük a Nemzeti Védelmi Szolgálatot.

Így áll az illegális cigaretta- és üzemanyagpiac

- Erősödik-e a cigaretta feketepiaca a trafiktörvény életbe lépése kapcsán?

– Jelenleg nincs hiteles mérés arra vonatkozóan, hogy nőtt volna a feketekereskedelem és emiatt a költségvetési bevételek csökkentek volna. A trafiktörvény életbe lépése óta nem telt el ugyanis elég idő: legalább fél-egy év kellene ahhoz, hogy a dohánygyártók adataiból, a GfK kutatásaiból – amely az eldobott cigarettásdobozok számlálásával ad becslést a feketepiacról -, valamint a mi adatainkból meg lehessen állapítani, változott-e az illegális piac részesedése.
Tény viszont, hogy a legális cigarettapiac az eladási adatok alapján már 2012 első felében elkezdett csökkenni, amivel párhuzamosan apadtak a jövedékiadó-bevételek is. A NAV is készült arra, hogy a dohánykereskedelem szigorítását követően jobban koncentráljon a csempészetre, a lefoglalási adatok viszont egyelőre nem mutatják, hogy szignifikánsan nőtt volna a feketepiac. Persze tudjuk, hogy ez nagy biznisz, főként ukrán és szerb irányból érkeznek a szállítmányok, abban a régióban sokan élnek ebből. Magyarország az illegális dohányáru-kereskedelem terén egyébként igen jól teljesít, hiszen míg 2004-ben még 24 százalék volt a feketepiac aránya, addig tavaly 5-6 százalék körül lehetett.

- Van-e a látókörükben olyan illegális, Magyarországon üzemelő cigarettagyártó gépsor, mint amilyet az idén sikerült felszámolni?

– Ha tudnánk ilyenről, már felszámoltuk volna.

- Magyarországon mennyire számít égető kérdésnek az üzemanyag-csempészet? A Bloomberg összállítása szerint Európa-szerte évi több mint négymilliárd dollár adókiesést okoznak az ilyen csalások.

– A napi elszámolás bevezetése az ukrán határon jó húzás volt, a pozitív hatások meglátszanak a szabolcsi legális benzinkutak forgalmán is. Megpróbálják persze ki-kijátszani – cserélik az autókat, vagy ugyanazzal a kocsival családtagok fordulnak -, de nincs szó ipari méretekről. A nagykereskedelmi méretű csempészet is folyamatosan napirenden van, de korántsem olyan volumenben, mint a 90-es években. Vannak róla információink, hogy próbálnak nem gázolajat uniós tagállamokon keresztül, a szálakat jól megkuszálva vasúton, illetve közúton tartálykocsikban utaztatni, hogy azután valahol üzemanyagként értékesítsék. Nem egész szerelvényekre kell gondolni, jobbára csak eseti jelleggel, egy-egy tartálynyi mennyiséggel próbálkoznak – ez általános európai tendenciának is mondható.

- Jellemzően tehát gázolajról van szó, nem benzinről.

– Igen, de inkább úgy fogalmaznék, hogy gázolaj-helyettesítőről – ez régebben orsóolaj volt, most bázisolaj -, amit dízelmotorokban használnak majd fel. Igaz, egy korszerű motorban ez az üzemanyag már középtávon is komoly károkat tud okozni, de a régebbi mezőgazdasági gépek elketyegnek vele.

- Mekkora lehet az illegális szállítmányok aránya a legális piachoz képest?

– Elenyésző – nem gondolom, hogy ipari méretű csempészet folyna, illetve a mennyiség nemzetgazdasági viszonylatban számottevő volna.

- Akkor tehát nincs értelme az üzemanyagok tervezett kötelező jelölésének, pláne a benzin esetében.

– Ezt nem kommentálnám, de az biztos, hogy az így behozott üzemanyag jellemzően nem a legális kutakra kerül, hanem inkább az eldugott tanyákon leásott tartályokban landolhat, hogy a környező mezőgazdasági gépeket kiszolgálja. Ezek ellenőrzése természetesen nem egyszerű.

 

Kínai piac és hamisított termékek

- Említette, hogy nem hagyják éveken át szándékosan működni a törvénysértőket. Akkor mivel magyarázza, hogy eddig nem sikerült felszámolni a józsefvárosi kínai piacot?

– Komplex kérdésről van szó. A média sokat foglalkozik a kérdéssel és sokan úgy gondolják, a NAV nem mer hozzányúlni, csukott szemmel megy el a probléma mellett. Ezt cáfolom, a NAV az ún. kínai piacokon is folyamatosan jelen van, elképesztő mennyiségű ellenőrzést végez, rengeteg akciót szervez, különösen az ünnepek körüli bevásárlási szezonban, jelentős összegű bírságot szab ki. Az persze relatív, hogy ezzel mit értünk el. Fontos kérdés ugyanis, hogy miként kerül a kínai áru az EU-ba, az országba, hogyan vándorol az unión belül, milyen vámszabályokat és hogyan szegnek meg a szállítók, és ezt mi teszi lehetővé.
Nem pusztán a Józsefvárosról és a Ganz-telepről van szó: uniós jogszabályokról, uniós terjesztői hálózatról beszélhetünk, amit a tagországok közötti eltérő vámtarifák, vámolási szokások is éltetnek. Elgondolkodtató például, hogy hogyan lehet az, hogy egy EU-tagállamban – szándékosan nem nevezem meg az országot – néhány eurócent vámértékben tartanak nyilván egy farmernadrágot vagy egy pár cipőt, míg Magyarországon ennek több tízszeresén.
Van olyan vámeljárás, amely lehetővé teszi, hogy az így – csalárd módon egyébként – vámkezelt árut áfamentesen behozzák Magyarország területére. Itt már egyszerű a recept, lesz egy strómancég, amely nem fizet áfát, majd be is kerül a feketegazdaság vérkeringésébe az áru. Hangsúlyozom: nem csak Magyarország küzd ezzel, illetve messze nincs szó arról, hogy minden kínai kereskedővel gond lenne, sőt, nem távol-keleti kereskedők is hasonló sémát követnek. Mindent összevetve jogos a kérdés, hogy miként lehetne a mainál hatékonyabban fellépni ellenük nemcsak itthon, hanem az Európai Unió szintjén és nem csupán az ellenőrzés, hanem a jogalkotás területén. Ezt egyébként az EU számvevőszéki jelentése is alátámasztja.

- A hírekben gyakran olvasni arról, hogy hamis termékekre bukkannak. Hogyan leplezik le ezeket, mik számítanak slágerterméknek?

– A leggyakrabban ruházati cikkeket, lábbelit, mosószert és motorolajat hamisítanak. A legegyszerűbb módszer az, hogy vásárolunk és bevizsgáltatjuk – e téren a gyártók elemi érdeke az együttműködés, hiszen a hamisítvány felismeréséhez szükséges alapvető információk (csomagolóanyag kinézete, termékösszetétel, stb.) náluk vannak. Emellett már tudjuk, hogy kik azok, akik a hamis termékek előállítását segítik, például csomagolóanyag-gyártással, szállítókapacitással – őket kell figyelnünk. És persze a lakosságnak is feltűnik, ha például a szomszédban egy sufniban egy mosógéltöltő “vállalkozás” kezd el működni.

- A hazai netes kereskedők sokszor panaszkodnak azokra a konkurens webáruházakra, amelyek magyarnak tűnnek, de alapvetően külföldi, alacsonyabb áfatartalmú, ezért olcsóbb termékeket kínálnak. Itt mi a legnépszerűbb áru?

– A mobiltelefon az egyik legkurrensebb. A NAV ezeket az eseteket vásárlással, a hálózat felgöngyölítésével, az áru eredetének ellenőrzésével kezeli. Sokan hiszik ugyanis, hogy szabadon lehet feketén üzletelni a neten. Fontos hangsúlyozni, hogy eseti adásvétel alapján nem indítottunk büntetőeljárást, de van olyan ügyünk, amelyben több ezer tanút hallgatunk meg azért, hogy kiderítsük, valóban vásároltak-e a gyanúba került online kereskedőnél vagy visszaéltek a nevükkel.

 

Gyorsan eladhatják a lefoglalt luxusautókat

- A frissen közölt adatok szerint az első félévben javult a kármegtérülési arány az egy évvel korábbihoz képest, a második negyedévben viszont romlott a január-márciusi átlaghoz képest. Mi ennek az oka?

– A negyedéves adatokat nagyban befolyásolják, hogy egy-egy ügy mikor fut ki, ezért lezárt naptári évenként szoktuk értékelni a teljesítményünket. Eddig úgy néz ki, tudjuk tartani a 2012-es kármegtérülési rátát, amely európai összehasonlításban sem rossz. Bevált az a stratégia, amelynek lényege, hogy elvonjuk a bűnözők vagyonát.

- Nem romlik ez az arány a bírósági szakaszban számottevően, mert a gyanúsítottak visszakövetelik a vagyont?

– Attól a pillanattól kezdve, hogy fellép a NAV, minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vesznek és követelik vissza a lefoglalt vagyontárgyakat, ám arra vonatkozóan nincs statisztikám, hogy az eljárás évekkel későbbi jogerős befejezésekor végül mekkora vagyon kerül az államhoz. Mi a vagyon elvonását biztosítjuk egy későbbi kármegtérülés reményében, a büntetőeljárás kezdeti szakaszában.

- Ha egy jó autóval egy bűnöző barátomnál parkolok, és épp akkor van rajtaütés, bukom a kocsit?

– Ez attól függ, milyen információink vannak az autóról. Ha úgy tűnik, hogy valójában mégis a baráté, és csak színlelt jogügylet miatt van az ön nevén, vagy bűnös pénzből van, simán elvisszük. Persze nagyon körültekintően kell eljárnunk, hogy tényleg csak azt hozzuk el, ami az elkövetőé vagy a bűnös tevékenységből származik. Természetesen mindig tisztázni kell, hogy valójában kié a lefoglalt vagyontárgy. Fontos, hogy ha bűnszervezetben elkövetett bűncselekményről van szó, megfordul a bizonyítási teher, azaz a gyanúsítottnak kell igazolnia, hogy tiszta forrásból vásárolta az adott vagyontárgyat.

- Ha a lefoglalt (luxus)autókat csak a bírósági eljárás végén, évek múltán teszik pénzzé, az rontja a végeredményt, hiszen addigra már töredékére zuhan a járművek értéke.

– Így van, épp ezért van már lehetőség arra, hogy bizonyos körülmények fennállása esetén még a bírósági döntés előtt értékesítsük ezeket a vagyontárgyakat, és a pénzt őrizzük tovább. Korábban ezt a gyakorlatot már követtük a gyorsan romló áruknál, élelmiszereknél, miközben egy-egy autó éveket állt a NAV telepén, aminek még őrzési költsége is volt. Jelenleg arra törekszünk, hogy minél hamarabb pénzzé tegyük a járműveket – még a gyanúsítottnak is jó, ha bírósági felmentése esetén értékállóbb formában jut hozzá vissza a vagyon.

 

A kis halak is sokat hoznak

- Hogyan bukik le, aki adót csal?

– Egyrészt kidobja a gép: a NAV-nak van egy nagyon jó kockázatelemzési rendszere, amely modellek, valószínűségek, algoritmusok alapján kimutatja az olyan eseteket, ahol valószínűleg adócsalásról van szó. Továbbá feljelentések, névtelen bejelentések garmadája érkezik hozzánk, sőt a szakmai szervezetektől, piaci versenytársaktól is kapunk hasznos jelzéseket. Biztos lehet abban, hogy nem szenvedünk információhiányban.

- A költségvetési csalásokhoz tartozik az uniós forrásokkal való visszaélés is. Itt milyen és mekkora súlyú ügyekről van szó?

– A költségvetési csalások legnagyobb részét az áfacsalások adják, de sok ilyen ügyünk is van, ráadásul nem ritkán az önkormányzati körből. Nem az a tipikus, hogy egyszerűen lenyúlnák az uniós támogatást, inkább nem jól számolják el, nem arra fordítják, amire kapták, például egy helyhatóság nem teljesen csatornafejlesztésre költi az EU-forrást, hanem – a támogatás céljától eltérően – mást is finanszíroz belőle. Márpedig ez bűncselekménynek számít.

- Mekkora stábbal, mekkora költségvetéssel dolgoznak?

– Mintegy 1300 emberről, évi nyolcmilliárd forintos büdzséről van szó, vagyis az első fél évben ennél jóval többet hoztunk be, pontosabban többet biztosítottunk. Ez a pénz ugyanis még nem folyt be az államkasszába, majd a jogerős bírósági ítéletek mondják ki, hogy a lefoglalt vagyonoknak mi lesz a sorsa.

- Bevallottan a minél jobb kármegtérülést preferálják. Van olyan bűncselekmény-értéklimit, ami felett ugranak?

– Nincs ingerküszöb alatti ügy. A munkatársaim értékelésénél a kármegtérülés valóban az egyik preferált mutató, vagyis aki ebben jól teljesít, azt jutalmazásnál előrébb vesszük. Érdekes módon a néhány milliós ügyekből is majdnem ugyanannyit hoznak a kollégák, mint a kiemeltekből, vagyis nem kifizetődő, ha csak a nagy sztorikra koncentrálnak.

- Van célprémium, ha összejön egy nagyobb fogás?

– Nincs, a munkatársaimat az motiválja, ha látják, hogy a feltűnő életvitelt folytató emberekkel mi történik a lebukás után, ha az ügyész és a bíróság is jónak értékeli a nyomozóhatóság munkáját. Elképesztően doppingolja az embert, hogy a jó oldalon állva, a törvények betartásával igazságot tehet – a végső szót persze minden ügyben a bíróság mondja ki.

 

Forrás: napi.hu   2013. szeptember 16., hétfő 7:20

Amit tudni kell a külföldről postán rendelt árukról

A Magyar Posta az alábbi tájékoztatóval segíti a külföldről árút rendelőket, melyben jelzi, hogy ha egy másik EU tagállamból rendelünk csomagot, akkor az vámszempontból belföldi forgalomnak tekintendő, tehát vámot és adót nem kell utána fizetni, de az EU-n kívüli csomagok értéktől függően vám- és adókötelesek.

Ha egy másik EU tagállamból rendelünk csomagot, akkor az vámszempontból belföldi forgalomnak tekintendő, tehát vámot és adót nem kell utána fizetni. Vám- és adómentes az EU-n kívüli csomag, ha annak értéke:
magánszemély-magánszemély viszonylatban történő küldés esetén a 45 eurót,
cég-magánszemély relációban a 22 eurót nem haladja meg.

Ha a fenti feltételek nem teljesülnek a vám és/vagy adófizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul:

Magánszemély-magánszemély viszonylat

  • 0-45 euró között vám- és adómentes
  • 45,1 -150 euró között vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt
  • 150,1-700 euró között 2,5% vám + 27% ÁFA
  • 700 euró és e felett kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA

Cég-magánszemély reláció

  • 0-22 euró között vám- és adómentes
  • 22,1 -150 euró között vámmentes, de 27 % ÁFA terheli a küldeményt
  • 150,1- euró feletti kereskedelmi vámtarifa szerinti vámtétel + 27% ÁFA

Amennyiben a csomagot vámkezeltetni szükséges, azt a Magyar Posta végzi a címzett nevében. Emiatt célszerű a csomagon feltüntetni az alábbi adatokat:

A vámkezeléshez igazolni kell a küldemény értékét. Amennyiben a Magyar Posta nem talál a küldemény burkolatához erősített, annak értékét – a NAV számára hitelesen igazoló dokumentumot, úgy felveszi a kapcsolatot a küldemény címzettjével. A minél gyorsabb ügyintézés érdekében javasolt, hogy a címzett a küldő fél részére adja meg telefonos, vagy email-es elérhetőségét (így a vámkezelésnél közreműködő Magyar Posta gyorsabban fel tudja venni a kapcsolatot a címzettel).

A vámkezeléshez elengedhetetlenül szükségesek az alábbi dokumentumok:

Számla árumegnevezéssel

Banki átutalásról igazolás, kivonat (internetes fizetés esetén, ún. rendelt áruk esetében)
Ajándék esetén írásos értéknyilatkozat (nem formanyomtatvány, a feladó által írt és aláírt nyilatkozat)
egyedi engedélyek, igazolások: pl. gyógyszer behozatala esetén orvosi igazolás

A szükséges iratokról részletesebb, és a speciális esetekre is kitérő összefoglalás a www.posta.hu linken érhető el.

Ha ezek az információk rendelkezésre állnak, a vámkezelést a Magyar Posta kezdeményezni tudja, így a kézbesítés is rövid időn belül megtörténhet. Amennyiben a vámkezelés szempontjából további adatok, engedélyek, igazolások, stb. megléte szükséges, azokat a Magyar Posta bekéri a címzettől, tehát ilyenkor a vámkezelés is hosszabb időt vesz igénybe.

Fontos hangsúlyozni, hogy a Magyar Posta önállóan nem bontja ki a csomagokat, azt az áruvizsgálat során kizárólag a NAV pénzügyőrei végzik kockázatelemzés és/vagy röntgenvizsgálat, vámérték vizsgálat, stb. alapján. Megszaporodtak azok az esetek, amikor a csomagokon a valós árnál sokkal alacsonyabb értéket tüntetnek fel, illetve a csomagokban nem az az áru található, amit tartalomként feltüntettek. Az elmúlt időszakban a NAV a helyi kockázatelemzés alapján 6565 db vámérték vizsgálatot, valamint napi körülbelül 100 db röntgen vizsgálatot végzett, melyek közül 40-50 db eredményes felderítéssel végződött.

A NAV kiemelten kezeli az engedély nélküli termékek (gyógyszerek, védett növények, állatok, illetve az ezekből készült termékek, műkincsek) kereskedelmének, valamint a hamis termékek (pl. autódiagnosztikai szoftverek), a dohánygyártmányok illegális forgalmának és a kábítószer-kereskedelem megakadályozását. Emiatt egyre több csomagot vizsgálnak meg a pénzügyőrök röntgennel.

A hazai műkincsek védelme érdekében a NAV megakadályozza minden olyan küldemény külföldre küldését, amely Magyarországon védettnek tekinthető, illetve 50 évnél régebbi műtárgynak minősül és azt a kulturális örökségvédelmi hatóság engedélye nélkül kísérelnek meg postán továbbítani.

Az illegális dohánykereskedelem megakadályozása érdekében a kockázatosnak minősített csomagok közül mind az import, mind az export célúakat ellenőrzik a NAV pénzügyőrei. Amennyiben bármilyen csomaggal összefüggésben gyanú merül fel bűncselekmény elkövetésre, a küldeményt lefoglalják és feljelentést tesznek.

A teljes anyag példákkal együtt elérhetők: www.posta.hu portálon.

Forrás: OrientPress Hírügynökség  2013. november 26.